Nehéz szavakat találni arra, ami ma történt. Megmozdult bennem valami. A jobb lábam helyett a balt használtam. Megengedtem magamnak, hogy kilépjek a korlátaimból, és ezzel egy fal is leomlott. De ezt csak akkor vettem észre, mikor egy jókor feltett kérdésre, meghallottam a válaszom. Nem is kérdés volt. Csak egy mondat. De én válaszoltam. A válaszom pedig még ott csengett a fülemben órákon át, és végre megértettem. Újra felismertem. Minden bennem van. Amit hiányoltam, amit kívül kerestem, az mind-mind itt van bennem. Mindig is itt volt. A szeretet, az elismerés, a megerősítés, az elfogadás,... Minden, amit mástól vártam, csak akkor jön el, ha magamban megtalálom. Azért írok, hogy megismerjem magam. Azért válaszolok, hogy megértsem a kérdést. Ma megismertem egy újabb darabot. Ma megéreztem a szeretet végtelen áramlását.
Köszönöm a mozdulatot, ami elindította bennem a felismerést. Köszönöm a kérdést, ami kimondatta velem a válaszom!
