A flow jelenti azt az állapotot, mikor minden megy. Mikor nem kell megfeszülnöd, és mégis minden a lehető legjobban sikerül, túlszárnyalod önmagad. Mikor örömmel tölt el amit csinálsz, és csak azért csinálod, mert jó csinálni, mert jól csinálod. Ekkor nem érdekel a külvilág, nincsenek nehézségek, csak csinálod, és mindent megoldasz, ami eléd kerül. Számomra ezt azt jelenti, hogy a Teremtő, az Angyalok, a Segítőim velem vannak. Segítenek nekem, hogy elérjem céljaimat. Ez az a pillanat, mikor már látom a mozaik darabjaiból, hogy mi lesz belőle. Mikor észreveszem a régi nehézségek értelmét, miértjét. Mikor a böjt már nem szenvedés, hanem öröm. Mikor a hálák kezdenek visszaszállni. Ma, csak úgy jól érzem magam. Reggel boldogan keltem, és végre sikerült elengednem minden aggodalmat, félelmet. Ennek eredményeként jó híreket kaptam. Ma úgy érzem, bármire képes vagyok. Ma mindenért hálás vagyok. Mielőtt leültem írni, elgondolkoztam egy kicsit, hogy mi legyen a mai gyakorlat. Miért legyek hálás? Tódulni kezdtek a gondolatok. Oly sok minden merült fel bennem, amiért köszönetet mondhatnék. De melyiket válasszam? Néha olyan nehéz eldönteni, hogy merre menjen az ember, melyik fagyit válassza, melyik cipőt, szolgáltatót, stb. Most elengedtem ezt a kényszert is, és mindet választottam. Ma hálás vagyok mindenért. Hálás vagyok minden embernek, aki tisztán tartja az utcákat, közösségi helységeket, akik lehetővé teszik, hogy ebédet főzhessek, akik segítenek, ha beteg vagyok, akik elvisznek oda, ahova menni szeretnék, akik kávét adnak, akik megvarrják a ruháimat, elkészítik a cipőimet, lehetővé teszik, hogy eljusson hozzám, és még sorolhatnám a végtelenségig. Hálás vagyok a fáknak az oxigénért, a napnak a melegért, az esőnek a vízért. Az állatoknak, a köveknek, a földnek. És ami a legfontosabb, hálás vagyok magamnak is. Hálás vagyok mindenért, amit tettem. Minden hibámért, minden jó dologért.
Hálám járja be a mindenséget, és érjen el mindenkihez és mindenhez.
