Bizonyára mindenkinek voltak már olyan feladatai az életben, amit nem szeret megcsinálni, félt tőle, úgy gondolta, hogy meghaladja a képességeit. Ha volt, akkor ismerős lehet az az érzés, amit a napokban érzek. Egy üzleti tervet kell elkészítenem, ami lehet másnak könnyű, esetleg rutin feladat, de nekem, aki még sosem látott ilyet, legalább az Everestnek tűnik. Már napok óta csak adatokat gyűjtök hozzá, és néha egy-egy felcsillant szikra révén azt hittem, hogy menni fog, majd mikor hozzákezdtem, újra elveszítettem a hitem benne, újra összekuszálódott minden. Ma reggel azonban eszembe jutott egy gyakorlat a Varázslat című könyvből, ami ráadásul az egyik kedvenc gyakorlatom, és előszeretettel használom is. Nem is értem, hogy miért csak most jutott eszembe. De hát ami késik nem múlik alapon, ma erre a feladatra is alkalmaztam, és már meg is jött az eredménye. Igen, többek között ez azért is a kedvencem, mert azonnal látszik a hatása.
A gyakorlat nagyon egyszerű, és nem igényel különösebb idő ráfordítást. Mielőtt nekikezdek egy nehéz feladatnak, felveszem annak a telefont, akivel nehezen értek szót, és félek a beszélgetéstől, elolvasok egy fontos email-t, aminek a kimenetele fontos nekem, előtte megköszönöm, hogy jó eredménnyel zárul a feladat, a hívás, a levél, stb. Mászás előtt, közben rendszeresen megköszönöm, hogy jó eredménnyel zárul az aznapi edzés, az éppen aktuális mászás, hogy így is rásegítsek a balesetek elkerülésére. Persze a cselekvést ez nem váltja ki. Megfelelő biztosítás nélkül életveszélyes a mászás, akármilyen erősen is köszönöm az eredményességet. Ez a cselekvést erősíti, nem helyettesíti. Életem részévé vált ez a gyakorlat. Ha valamit szeretnék megváltoztatni, vagy csak félek a végeredménytől, fontos nekem, hogy jó eredménnyel záruljon, megköszönöm előre. Nagyon hatásos gyakorlat. Mai példám nyomán, miután megköszöntem, hogy jó eredménnyel zárul az üzleti tervem megírása, olyan segítséget kaptam, ami alapján könnyedén el tudtam indulni, és jól haladtam az írással. Még mindig vannak olyan részek, amik bonyolultabbnak tűnnek, de már tudom, hogy azt is meg fogom tudni oldani. Remek önbizalom építő gyakorlat is ez egyben. Persze van, amit így sem lehet elkerülni. De azoknál a dolgoknál később kiderül, hogy miért úgy történt. Milyen magasztosabb célt szolgált.
Olvastam egy érdekes tanulmányt arról, hogy egy agykutató, Pachual-Leone rájött arra, hogy a gondolatok is változtatják az agyunkat. Zongoristákat kért meg, hogy gyakoroljanak egy darabot órákon át. Egy másik csoport pedig a csak fejben gyakorolt. A két csoportnál az agy ugyanúgy viselkedett. Azon része, amely az ujjak mozgását irányítja, drasztikus mértékben megnövekedett annál a csoportnál, akik ténylegesen gyakoroltak. Azoknál, akik csak gondolatban gyakoroltak, kézzel nem, gyakorlatilag ugyanazokat az idegkapcsolatokat aktiválták, mint a másik csoport tagjai. Az adott terület mindkét csoportnál megnövekedett. Tehát a gondolataink képesek megváltoztatni az agyunkat. Képesek teremteni.
Ezért is ajánlom mindenkinek ezt a gyakorlatot. Köszönöm, hogy jó eredménnyel zárul a mai blog bejegyzésem!
